Dr. Háry László | Collegium Nostrum – az Eötvös Collegium alumni-adattára

Általános adatok

Születési idő: 1947
Hely: Körmend
Középiskola: Szombathely, Nagy Lajos Gimnázium
Érettségi éve: 1965

Egyetemi adatok

Egyetemi kar: Bölcsészettudományi Kar
Egyetemi szakok: germanisztika (német), szlavisztika (orosz), Dr. Háry László

Pályafutás

Egyetem utáni pálya: egyetemi és/vagy főiskolai oktató

1965-ben Szombathelyen, a Nagy Lajos Gimnáziumban érettségiztem, majd ugyanebben az évben felvételt nyertem az ELTE Bölcsészettudományi Karának német-orosz szakára. Egyetemi tanulmányaim során a III. évfolyamot ösztöndíjasként Jénában, a Friedrich Schiller Egyetemen végeztem. 1970-ben kitűnő eredménnyel államvizsgáztam.

Az egyetem befejezése után Pécsett, a Tanárképző Főiskola Idegennyelvi Lektorátusán kaptam nyelvtanári állást, ahol 1976-ban kineveztek a Lektorátus vezetőjének. 13 éven keresztül láttam el ezt a tisztséget a főiskolán, illetve jogutódjának, a Janus Pannonius Tudományegyetemnek a Tanárképző Karán. 1989-ben megbízást kaptam az egyetem rektorától egy sajátos profilú, üzleti alapon működő Idegen Nyelvi Központnak a létrehozására és igazgatói teendőinek ellátására, amit nyugdíjazásomig végeztem.
1972-ben egyetemi doktori, 1997-ben Phd fokozatot szereztem az ELTE-n.

Oktatási, kutatási és publikációs tevékenységem mellett a 70-80-as években kiterjedt oktatás- és tudományszervezési tevékenységet végeztem. Kezdeményezésemre és aktív közreműködésemmel jött létre 1972-ben és működött irányításommal közel másfél évtizeden át a Pécsi Tanárképző Főiskola kollégiumában az az Eötvös mintára kialakított szakkollégium, amelynek színvonalas munkája jelentősen hozzájárult a Kiváló Kollégium cím négyszeri elnyeréséhez. Megalakulásától megszűnéséig titkára voltam az Országos Kollégiumi Szakbizottságnak. 1976-tól a 80-as évek közepéig az MM mellett működő Országos Idegennyelv-oktatási Szakbizottság tagjaként a főiskolai lektorátusokon folyó nyelvoktatás és tananyagírás koordinálását végeztem. 1987-ben aktív közreműködője voltam a Nyelvtanárok Országos Egyesülete megalapításának, majd öt éven át alelnökként tevékenykedtem a szervezetben. 1989-ben a Baranya Megyei Pedagógiai Intézettel együttműködve az országban az elsők között dolgoztam ki az orosztanári átképzés nyelvi előkészítő szakaszának koncepcióját, és indítottam el a képzést Baranyában, Somogyban és Tolnában, továbbá tanácsadóként közreműködtem a zalai kurzusok előkészítésében is.

1991-től egyre szorosabb kapcsolatot sikerült kialakítanom a dél-dunántúli megyei munkaügyi központokkal és a Munkaügyi Minisztériummal, aminek eredményeként fokozatosan bekapcsoltam az általam vezetett Idegen Nyelvi Központot a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküliek át- és továbbképzésébe. Az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Csoportjával együttműködve kidolgoztam a szakfordító- és tolmácsképzés 10 hónapos intenzív, illetve 4 szemeszteres posztgraduális formáját, aminek alapján angolból és németből több mint száz diplomás szakember szerzett szakfordító és tolmács képesítést. Speciális szaknyelvi programot dolgoztam ki az egyetemünk Földrajz Tanszéke által indított másoddiplomás turizmus képzéshez, valamint a szakirányú továbbképzésként akkreditált környezetvédelmi technológus, pénzügyi ügyintéző, illetve szoftverüzemeltető képzéshez. Szakértőkén felkérést kaptam a művelődési minisztertől a nyelvvizsga-akkreditációt előkészítő munkacsoportba. Rendszeres résztvevője és előadója voltam hazai és külföldi szakmai konferenciáknak, szimpóziumoknak, cikkeim, tanulmányaim, szakfordításaim hazai és külföldi folyóiratokban jelentek meg.

Munkám során, annak szerves részeként egy-egy hónapos tanulmányúton vettem részt Weimarban, Grazban, Düsseldorfban, Salzburgban, Schwäbisch Hallban. A külföldi egyetemekkel kialakított szakmai kapcsolataimat igyekeztem mindenkor az általam vezetett egyetemi szervezeti egység szakmai-tudományos munkájában hasznosítani. A müncheni egyetem Institut für Deutsch als Fremdsprache elnevezésű szervezeti egységében folytatott 3 hónapos tanulmányutam, ill. kutatómunkám során kialakított kapcsolataim felhasználásával német mint idegen nyelv szakos müncheni hallgatókból szervezett csoport számára 4 hetes magyarkurzust indítottam és német nyelvű szakmai képzési programot dolgoztam ki, amelyet a DAAD támogatásával két alkalommal bonyolítottunk le Pécsett. 1994-ben sikerült csatlakoztatnom intézetünket a magyar nyelv képviseletében a University of London nyelvvizsgaközpontja által koordinált nemzetközi konzorciumba (European Consortium for the Certificate of Attainment in Modern Languages), amelynek célja EU-s pályázatok támogatásával a hivatalos EU-s nyelvekre egy egységes nyelvvizsga-rendszer kidolgozása volt. A projekt lezárását követően a kidolgozott, ECL betűrövidítéssel jelölt nyelvvizsga vizsgarendszer központjának működtetését 1999-ben intézetünk kapta meg a konzorciumtól. 2001-ben az elsők között akkreditálta a NYAT az ECL nyelvvizsgát, és elkezdtük a vizsgarendszer hazai és külföldi vizsgahely hálózatának kiépítését. Mára mind az öt kontinensen lehet ECL nyelvvizsgát tenni mintegy 150 külföldi és 60 magyarországi vizsgahelyen.

Az ezredfordulót követően külföldi partneregyetemek bevonásával több EU-s projekt koordinátori teendőit láttam el (LINGUA-D: az ECL vizsgastandardok kiterjesztése EU-s „kis“ nyelvekre; MIG-KOMM: internetes gazdasági szaknyelvi tananyag kidolgozása magyar mint idegen nyelvből; IMED-KOMM: internetes orvosi szaknyelvi tananyag kidolgozása magyar mint idegen nyelvből).

60 évesen kértem nyugdíjazásomat, de továbbra is az egyetem főállású munkatársa maradtam: az Idegen Nyelvi Központ igazgató-helyetteseként utódom szakmai tanácsadójaként, ill. az intézet által működtetett Nemzetközi ECL Nyelvvizsgaközpont vezetőjeként dolgoztam, majd 2020-ban, 50 éves egyetemi oktatói, kutatói és tudományszervezői munka után végleg nyugdíjba vonultam..

Collegiumi tagság kezdete: 1970
Elismerések: Miniszteri dicséret 1974 Miniszteri dicséret 1980 Kiváló munkáért 1986 Miniszteri dicséret 1989
Kutatási terület: Irodalomtudományok, Nyelvtudományok

Tudományos munkám, kutatásaim főbb területe kezdetben a német irodalom, ill. a hangjátékirodalom (cikkek a Világirodalmi lexikonba, doktori disszertáció), majd a nyelvtudomány (általános és szaknyelv), ill. a nyelvoktatás módszertan volt. Később a fordításelmélet/fordítástechnika, a nyelvi közvetítés, valamint a nyelvtudásmérés került érdeklődésem középpontjába.

Főbb művek:
- Az NDK hangjátékirodalmáról; Acta Iuvenum, ELTE BTK, Budapest, 1969. 98-108. p.
- Különbségek a két német állam hangjáték-koncepciójában.
- PTF Tudományos Közleményei, 1973. Pécs, Seria 3. 119-122. p.
- Orosz szakszöveggyűjtemény magyar nyelv és irodalom szakos hallgatók részére;
- Tankönyvkiadó, 1975
- Orosz nyelv. Lexika, nyelvtani gyakorlatok; Tankönyvkiadó, 1979
- Orosz-magyar pedagógiai-pszichológiai szakszótár; Tankönyvkiadó, 1979