Vissza a kezdőlapra

Dr. Kovács István

Általános adatok

  • Születési idő: 1945
  • Hely: Budapest
  • Középiskola: Budai II. Rákóczi Ferenc Gimnázium
  • Érettségi éve: 1963

Egyetemi adatok

  • Egyetemi kar: Bölcsészettudományi Kar
  • Egyetemi szakok: szlavisztika (lengyel), történelem

Pályafutás

  • Egyetem utáni pálya: egyetemi és/vagy főiskolai oktató, író, tudományos kutató
    • Kovács István életrajza


      1945-ben született Budapesten. 1968-ban végzett a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem–lengyel szakán. 1972 és 1981 között az MTA Kelet-európai Irodalmak Tanszéki Kutatócsoportjában dolgozott tudományos munkatársként. 1981 és 1990 között az ELTE Bölcsészkarának Lengyel Tanszékén tanított. 1990 és 1994 között a varsói Magyar Nagykövetség kulturális tanácsosa. 1994 és 1995 között valamint 1999 és 2003 között krakkói főkonzul. 1995-ben alapítója és 1999-ig vezetője a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi karán létrejött Lengyel Tanszéknek. 2004 januárja és 2012 februárja között a MTA Történettudományi Intézetének főmunkatársa. 2010-től az Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2020-tól az elnökség tagja. 2014-től a krakkói Lengyel Tudományos Akadémia külhoni tagja.
      Költőként 1969-ben az Elérhetetlen föld című antológiában mutatkozott be. 1970-ben a Herder-díjat kapott Illyés Gyula őt javasolta ösztöndíjasának, így az 1970–71-es tanévben a Bécsi Egyetem Bölcsészkarának történelmi stúdiumait hallgathatta.
      1992-ben lett a történettudomány kandidátusa. Értekezése „Mindvégig veletek voltunk…” Lengyelek a magyar szabadságharcban 1848–1849 címmel 1998-ban jelent meg, s egy évvel később lengyelül is napvilágot látott. Eddig hét verseskönyve jelent meg. A lét vonalkód-fénye című gyűjteményes verseskötete 2020-ban. A magyar-lengyel kapcsolatok tárgyköréből több monográfiája látott napvilágot – magyarul és lengyelül. Köztük: Bem tábornok – az örök remények hőse; „Egy a lengyel a magyarral”. A szabadságharc ismeretlen lengyel hősei; „Érdek és szeretet”. Lengyel visszaemlékezések a szabadságharcra. A XX. század lengyel történelmét taglaló A csoda a Visztulánál és a Balti-tengernél című könyve lengyelül és csehül is megjelent. Kilenc regényt, esszékötetet, visszaemlékezést és több száz verset fordított lengyelről magyarra. A gyermekkor tündöklete című regényéből, amely lengyelül, románul, bulgárul és szlovákul is megjelent, Budakeszi srácok címmel 2006-ban játékfilm készült.

      Öt lengyel város – Gorlice, Jarosław, Krakkó, Lubaczów, Zwierzyniec – választotta díszpolgárává.
  • Collegiumi tagság kezdete: 1964
  • Elismerések: József Attila-díj 1983 Akadémiai díj, 2008 Lengyel Köztársaság Érdemrendjének Tisztikeresztje, 2009 2011-ben Magyarország Babérkoszorúja-díj, 2011 Magyar Érdemrend Középkeresztje, 2012 Széchenyi-díj, 2019 Prima Primissima-díj, 2021
  • Kutatási terület: Történelemtudományok, Irodalomtudományok
    • XIX. századi magyar - lengyel történelmi és kulturális kapcsolatok
  • Főbb művek:
    • Lásd az életrajzban