Vissza a kezdőlapra

Dr.Heltai György

Általános adatok

  • Születési idő: 1946
  • Hely: Nagyszalonta
  • Középiskola: Corvin Mátyás Gimnázium Budapest
  • Érettségi éve: 1964

Egyetemi adatok

  • Egyetemi kar: Természettudományi Kar
  • Egyetemi szakok: fizika, kémia

Pályafutás

  • Egyetem utáni pálya: egyetemi és/vagy főiskolai oktató
    • Heltai György 1969. július elsején szerzett kitüntetéses középiskolai tanári oklevelet az ELTE TTK kémia-fizika tanári szakán. 1969. szeptember 1-én lépett munkába a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (2000-től Szent István Egyetem) Mezőgazdaságtudományi Karának Mezőgazdasági Kémiai Tanszékén, s teljes pályafutását ezen az egyetlen munkahelyen töltötte. Végigjárta az egyetemi oktatói pálya minden állomását, 1981-ben egyetemi docensi, 1991-ben pedig egyetemi tanári kinevezést kapott. Pályafutása során számos vezetői tisztséget betöltött, volt dékánhelyettes, dékán, rektorhelyettes, tanszékvezető, szakvezető és doktori iskola vezető. Öt és fél évtizedes egyetemi oktatói pályája során az egyetemén oktatott valamennyi kémiai jellegű diszciplina oktatásában részt vett a felvételi előkészítéstől kezdve a graduális, a posztgraduális és doktori képzési szintekig. A hetvenes és nyolcvanas években két évtizeden keresztül oktató munkájának fő területe a Mezőgazdaságtudományi Karon folyó kémiai alapképzés volt, a kilencvenes évektől kezdve egyre intenzívebben foglalkozott környezetkémiai tárgyak oktatásával is. Tantárgyfelelősként irányította az Általános, Szervetlen és Analitikai Kémia tárgy oktatását az agrármérnök szakon, 2001-től oktatta a Kémiai Analízis, a Környezetvédelmi Analitika és a Környezeti Kémia tárgyakat az általa 2001-ben indított környezetmérnök szakon. Megírta az oktatómunkájához szükséges egyetemi jegyzeteket, s előadásai anyagát számítógép-hálózaton is hozzáférhetővé tette. Megszervezte, illetve kidolgozta a környezetmérnöki szak tantervében kötelező tárgyként szereplő kémiai diszciplinák oktatását: Általános és Szervetlen Kémia, Analitikai Kémia, Környezetvédelmi Analitika, Környezetkémia, Szerves Kémia, Fizikai Kémia, Vízanalítika, Műszeres Környezetvédelmi Analitika és Monitoring. Az egyetemén 1993-ban megkezdett PhD-képzésbe két alprogramba is vezető oktatóként kapcsolódott be a műszeres analízis és környezetkémia tárgyak oktatásával. A 2000-től működő Környezettudományi Doktori Iskola alapító tagja, a 2009-2013 időszakban az iskola vezetője. Eddig 16 doktorandusz szerezte meg vezetésével PhD fokozatát. Dr. Heltai György egyetemi tanár 2013. június 30-ával nyugállományba vonult. Nyugdíjazása után „Professor Emeritus” státuszban ma is folytatja oktatói, kutatói és doktori iskolai tevékenységét. A környezetkémiai tárgyak előadásainak megtartásában a graduális és PhD képzésben magyar és angol nyelven ma is részt vesz, az igények szerint segíti az őt követő oktatók munkáját. 2013 óta három általa irányított doktorandusz védte meg PhD értekezését.
  • Tudományos fokozat:
    • egyetemi doktor (1973)
    • kandidátus (1980)
    • tudományok doktora/MTA doktora (2006)
  • Collegiumi tagság kezdete: 1965
  • Elismerések: Árvízvédelemért (1970), Miniszteri dícséret (1975), Rektori dícséret (1975), Dékáni dícséret (1980), Kiváló munkáért (1981,1985), GATE emlékérem (1999), Kassai Műszaki Egyetem Ezüst Érdemérme (2002), OTDT Mestertanári cím (2003). Kiváló Egyesületi Munkáért Oklevél Magyar Kémikusok Egyesülete (2007), Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett (2010), Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Kereszt (2011), Kitüntető Oklevél Környezetvédelmi Műszaki Felsőoktatásért Magyar Mérnöki Kamara (2012). Pro Facultati Scientiae Agrariae Szent István Egyetem (2015) Török Tibor Emlékérem, MKE Spektrokémiai Társaság (2017) Márton Áron Emlékérem, Bethlen Gábor Alapítvány (2018)
  • Kutatási terület: Kémiai tudományok, Környezettudományok
    • Tudományos pályája során a kémiai jellegű alapkutatást és az agrokémiai-környezetvédelmi jellegű alkalmazott kutatást mindig párhuzamosan folytatta.
      A kémiai alapkutatást már egyetemi évei alatt elkezdte a spektrokémiai analízis területén. Szakdolgozatát (1969), egyetemi doktori értekezését (1973) és kandidátusi értekezését (1979) egyaránt emissziós atomspektroszkópiai témából készítette. Mindhárom dolgozatban a fotográfiás fényintenzitás-mérés problémáival foglalkozott a spektrográfiás elemzés területén. E témák kidolgozásában az ELTE Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékének két kiváló, iskolateremtő professzorával Dr. Török Tiborral és Dr. Zimmer Károllyal került szoros tanítványi és munkatársi kapcsolatba. Tudományos dolgozatainak jelentős része a velük alkotott munkaközösség terméke, s e körben jutott el szakterülete nemzetközi tudományos fórumaira. Zimmer professzor aspiránsaként 1976-ban négy hónapot töltött a Kassai Műszaki Egyetem Kémiai Tanszékén, ahol Matherny Miklós professzor vezetésével a matematikai-statisztikai módszerek spektrokémiai-analitikai alkalmazásával foglalkozott. Ez idő alatt alakított ki szoros tudományos együttműködést a tanszék tudományos főmunkatársával Flórián Károllyal, aki 1993-1996-ig a Kassai Műszaki Egyetem rektora volt. Közös munkájuk eredménye számos publikációban nyilvánult meg, a spektrográfiás elemzés alapkérdéseitől a környezetvédelmi analitikáig terjedő témákból. 1983-ban bekapcsolódott a Zimmer Károly és Sergio Caroli professzor által koordinált magyar-olasz spektrokémiai tudományos együttműködésbe, azóta a kétévente megrendezett magyar-olasz spektrokémiai szimpóziumok előadója. Török és Zimmer professzor munkatársaként került kapcsolatba szakterülete legfontosabb európai kutató intézetével: a dortmundi Institut für Spektrochemie-vel, ahol 1987-ben és 1988-ban másfél évig a Humboldt Alapítvány ösztöndíjával dolgozott G.Tölg, illetve J.A.C. Broekaert professzorok munkatársaként. A mikrohullámmal indukált nemesgáz plazmakisülések (MIP) atomemissziós spektroszkópiai sugárforrásként történő alkalmazásával foglalkozott, amely ígéretes lehetőségeket kínált nemfémes és fémes elemek meghatározására és kromatográfiás detektálására a pg-ng tartományban. 1989-ben megkezdte e módszer hazai bevezetését, s a téma kidolgozásához 1991-ben és 1995-ben elnyerte az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) támogatását is. E témakör kidolgozására és gyakorlati alkalmazására alapozta 2006-ban megvédett, „Elemanalítikakai és speciációs analitikai módszerek kifejlesztése és alkalmazása mezőgazdasági-környezetvédelmi célokra” című MTA doktori értekezését.
      A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen történt alkalmazása óta foglalkozik gyakorlati irányú agrokémiai és környezetkémiai kutatásokkal, s az ezekhez kapcsolódó analitikai problémák megoldásával. Emissziós spektrometriai módszert fejlesztett ki a stabil nitrogénizotópok (14N/15N) arányának meghatározására az 15N-izotópos nyomjelzéstechnika agrokémiai alkalmazásához. Ezen keresztül keresztül kapcsolódott be a talaj/növény rendszerben lezajló nitrogéntranszformációval kapcsolatos kutatásokba, amelyek a 80-as években hangsúlyozottan környezetvédelmi irányt vettek, s később az általa agrokémiai, mikrobiológiai, ökológiai és genetikai területen kialakított együttműködés 1991-től négy alkalommal OTKA támogatást nyert. A témában nemzetközi együttműködést alakított ki a Lipcsei Izotópkutató Intézet munkatársaival. Együttműködésük eredményei közös publikációkban is megnyilvánultak. A 80-as évek elején szervezte meg a Mezőgazdaságtudományi Kar Központi Laboratóriumát. Ettől fogva fontos feladata volt a Laboratórium szakmai támogatása a felmerülő analitikai problémák megoldásában. A laboratórium munkatársaival a spektrokémiai analitikai módszerek fejlesztésével, a talajok mikroelemtartalmának meghatározására alkalmas extrakciós módszer megválasztásával, a biológiai anyagok mikrohullámú energiaközléssel történő feltárásával, továbbá a felszíni vízrendszerek környezetanalitikai vizsgálatával kapcsolatban folytatott közös kutatásokat, melyekből számos publikáció jelent meg.
      Tudományos folyóiratokban 189 közleménye jelent meg, két könyv társszerzője, meghívott előadóként, több esetben szervezőként is rendszeresen részt vesz szakterülete hazai és nemzetközi konferenciáin. Számos (tanszéki, kari és egyetemi szintű) kutatási és oktatásfejlesztési pályázatnak volt témavezetője, amelyekben nemcsak belső egyetemi, hanem intézmények közötti és nemzetközi együttműködés szervezését is meg kellett oldania. Tudományos rektorhelyettesként (1990-1996) a GATE kutatási és nemzetközi tevékenységét szervezte és koordinálta.
      Pályakezdőként kapcsolódott be szűkebb szakterülete hazai tudományos egyesületeinek munkájába. 1969 óta részt vett a Gépipari Tudományos Egyesület Anyagvizsgáló Szakosztálya Színképelemző Szakbizottságának munkájában. 1979-től 1993-ig tagja volt az Anyagvizsgáló Szakosztály vezetőségének, s a Színképelemző Szakbizottság titkárhelyettese volt. 1994-ben e szervezet, mely a hazai spektrokémiai analitikus szakemberek munkáját igen eredményesen koordinálta, átalakult, s jelenleg a Magyar Kémikusok Egyesületén belül Magyar Spektrokémiai Társaság néven működik. A Társaság alapító tagja, s tagja az elnökségnek is, 2015-ben megválasztották a Társaság társelnökének. 1981-től tagja az MTA Spektrokémiai Munkabizottságának. 1991-től 2002-ig a Spektrokémiai Munkabizottság titkára volt, 2002-ben megválasztották a Munkabizottság elnökének. E minőségében tagja lett az MTA Analitikai Bizottságának is. A Spektrokémiai Munkabizottság képviseletében lett magyar nemzeti küldött a tudományterület világkonferenciáján a Colloquium Spectroscopicum Internationalen 1989-, 1991-, 1993-, 1995-, 1999-, 2001-, 2003- és 2005-ben. 1994-ben alakult meg az MTA Környezetkémiai Bizottsága, amelynek az Egyetemén folyó környezettudományi képzés és kutatás elismeréseképpen tagjává választották.
  • Linkek: MTMT nyilvános felületén Heltai György szerzői név (agrokémia, környezetkémia)
  • Főbb művek:
    • 1. Heltai, György ✉ ; Győri, Zoltán ; Fekete, Ilona ; Halász, Gábor ; Kovács, Katalin ; Takács, Anita ; Khumalo, Lamlile ; Horváth, Márk
    • Application of flexible multi-elemental ICP-OES detection in fractionation of potentially toxic element content of solid environmental samples by a sequential extraction procedure
    • MICROCHEMICAL JOURNAL 149 Paper: 104029 , 7 p. (2019)
    • 2. Heltai, György ; Győri, Zoltán ; Fekete, Ilona ; Halász, Gábor ; Kovács, Katalin ; Takács, Anita ; Boros, Norbert ; Horváth, Márk
    • Longterm study of transformation of potentially toxic element pollution in soil/water/sediment system by means of fractionation with sequential extraction procedures
    • MICROCHEMICAL JOURNAL 136 pp. 85-93. , 9 p. (2018)
    • 3. Heltai, György ; Anton, Attila ; Hoffmann, Sándor ; Szili-Kovács, Tibor ; Berecz, Katalin ; Kampel, Györgyi ; Kristóf, Krisztina ; Molnár, Erik ; Horváth, Márk ; Bálint, Ágnes
    • Ásványi- és szervestrágyázás hatása a CO2 és N2O gázok képződésére a talajban
    • AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 62 : 1 pp. 143-162. , 20 p. (2013)
    • 4. HELTAI, G ; BROEKAERT, JAC ; LEIS, F ; TOLG, G
    • STUDY OF A TOROIDAL ARGON AND A CYLINDRICAL HELIUM MICROWAVE INDUCED PLASMA FOR ANALYTICAL ATOMIC EMISSION-SPECTROMETRY .1. CONFIGURATIONS AND SPECTROSCOPIC PROPERTIES
    • SPECTROCHIMICA ACTA PART B-ATOMIC SPECTROSCOPY 45 : 3 pp. 301-311. , 11 p. (1990)
    • 5. ZIMMER, K ; HELTAI, Gy ; FLÓRIÁN, K ; VERESS, G
    • Színképfelvételek kiértékelése
    • Budapest, Magyarország : Akadémiai Kiadó (1989) , 240 p.
    • ISBN: 9630553465
További információ beküldése