Vissza a kezdőlapra

Szörényi László

Általános adatok

  • Születési idő: 1945
  • Hely: Budapest
  • Középiskola: Eötvös József Gimnázium, Budapest, V. kerület
  • Érettségi éve: 1963

Egyetemi adatok

  • Egyetemi kar: Bölcsészettudományi Kar
  • Egyetemi szakok: keleti nyelvek és kultúrák (iranisztika), magyar, ókori nyelvek és kultúrák (klasszika-filológia, latin, ógörög), magyar másfél évig, finnugor fél évig

Pályafutás

  • Egyetem utáni pálya: egyetemi és/vagy főiskolai oktató, író, tudományos kutató, (Magyar Művészeti Akadémia rendes tag)
    • Budapesten születtem 1945. március 22-én. Az V. kerületi Eötvös József Gimnáziumban érettségiztem 1963-ban. 1963 és 1968 között jártam egyetemre az ELTE Bölcsészkarán, előbb másfél évig magyar–latin–görög–iranisztika–finnugrisztika szakon, majd két szak leadása után latin–görög–iranisztika szakon végeztem. Szakdolgozatomat Telegdi Zsigmond professzor úrhoz készítettem iranisztikából, Zamakhsarí 11. századi arab–perzsa szótáráról, amelynek legrégebbi ismert kézirata jelenleg Bolognában van, ahová Budáról került a főmufti könyvtárából. 1968. szeptember 1-jétől dolgozom az MTA akkor Irodalomtörténeti, utóbb Irodalomtudományi Intézetében, előbb gyakornokként, majd tudományos munkatársként, és 1982 óta tudományos főmunkatársként, 1996. május 1-jétől igazgatóhelyettesként, 1997. augusztus 1-jétől 2012. december 31-ig igazgatóként. Azután tudományos tanácsadó voltam, a Neolatin témacsoport vezetője. 2015 március 22-e óta emeritus kutató professzorként dolgozom tovább.
      Az Intézetben a ’70-es években a szakszervezet kultúrfelelőse is voltam, és mint ilyen sok ország- és műemlék-ismertető kirándulást szerveztem a kollégáknak és a családtagoknak, nem csak a mai Magyarország legkülönbözőbb tájaira, hanem Szlovákiába és Erdélybe is.
      Mellékállásban 1975–1977 között sorozatdramaturgként dolgoztam a Pannónia Filmgyár Rajzfilmstúdiójában, ahol a főnököm a dramaturgia vezetőjeként Hankiss Elemér volt. Később dolgoztam még a Pannónia önállósodott kecskeméti rajzfilmstúdiójának is, ahol Mikulás Ferenc volt a vezető.
      Emellett 1973-tól 1991-ig, valamint 1997/98-ban az ELTE Eötvös József Collegiumában voltam szeminárium-vezető, illetve magyar irodalomtörténetből szakvezető tanár. Elsősorban a XX. századi magyar regény, illetve Arany epikájának köréből vezettem szemináriumokat. Ezen kívül egy évig (1974–75) óraadóként tanítottam különböző iranisztikai tárgyakat (perzsa nyelv turkológusoknak, beludzs nyelv, bevezetés az iranisztikába) az ELTE iranisztikai tanszékén, valamint 1985 és 1987 között szemináriumokat vezettem az ELTE XIX. és XX. századi magyar irodalomtörténeti tanszékén, főleg Jókairól és Aranyról.
      Szegeden 1973 óta tanítok. Előbb az I. számú Magyar Irodalomtörténeti Intézetben voltam adjunktus és reformkori irodalmat (1973–1978), majd óraadóként az Altajisztikai Tanszéken tanítottam ó- és közép-perzsa nyelvet, például Róna-Tas Andrásnak, Berta Árpádnak és Ivanics Máriának, valamint továbbra is az I. számú Magyar Irodalomtörténeti Intézetben vezettem Berzsenyi-szemináriumot. Itt többek között Zalán Tibort és Csapody Miklóst is tanítottam. Azután az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékre kerültem adjunktusként, 1988-ban vettem át docensi kinevezésemet. (Világirodalmi előadások és szemináriumok.) Továbbra is tartottam azonban olyan órát is, amelyek az I. és II. számú Magyar Irodalomtörténeti Tanszék profiljába vágnak (Magyarországi humanizmus; neolatin irodalom; Arany János epikája). XX. századi irodalomtörténeti előadásaimat, illetve az élő irodalom bemutatását irodalmunk jeleseivel való beszélgetés keretében 1987-től 1991-ig tartottam havi rendszerességgel a JATE Móra Kollégiumában (Ambrus Lajos, Bereményi Géza, Berkovits György, Czigány Lóránt, Csalog Zsolt, Csiki László, Eörsi István, Esterházy Péter, Faludy György, Ferdinandy György, Grendel Lajos, Karátson Endre, Katona Tamás, Kemény István, Kibédi Varga Áron, Konrád György, Kovács István, Krasznahorkai László, Kurucz Gyula, Lábass Endre, Lengyel Péter, Márton László, Mészöly Miklós, Módos Péter, Nádas Péter, Szőcs Géza, Temesi Ferenc, Vitéz György). 1995–1998 között az Olasz Tanszéken, majd az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszéken tanítottam, s ennek keretén belül 1998. január 1-jén megalapítottam a Neolatin Tanszéki Csoportot. 1997-ben kaptam meg az egyetemi tanári kinevezést. 2004–2009 között az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék vezetője voltam. Jelenleg a Klasszika-filológiai és Neolatin Tanszéken tanítok. 2003 óta az Irodalomtudományi Doktori Iskolán belül megalapítottam és vezettem a Neolatin Doktori Alprogramot. Eddig tizenegy hallgatóm védte meg sikerrel doktori értekezését. 2015. március 22-e óta emeritus kutató professzorként dolgozom tovább.
      1991. augusztus 1-jétől 1994. augusztus 30-ig – ideiglenes áthelyezéssel – a Külügyminisztérium állományába kerültem, és 1991. október 23-tól 1995. július 31-ig nagykövetként szolgáltam Rómában, akkreditációm kiterjedt Máltára és San Marinóra is. Nagyköveti minőségemben 1993-ban egy ízben részt vettem az EU által a tagjelölt országok számára rendezett brüsszeli konferencián is.
      Egyetemi doktori címemet 1981-ben szereztem meg közép- és újlatin filológiából az ELTE-n. A kandidátusi értekezésemet 1982-ben védtem meg a következő témából: A magyarországi latin nyelvű hősi epika a XVII–XVIII. században.
      Habilitációmat 1996. december 4-én tartottam meg Szegeden, a JATE BTK-n. Habilitációs előadásom címe: 1. A neolatin filológia jelentősége a magyar irodalomtudomány szempontjából; 2. Arany János nagyepikai koncepciójának kialakulása. 1999-től Széchenyi Professzori Ösztöndíjban részesültem. 2000-ben védtem meg MTA doktori értekezésemet, amelynek címe: Philologica Hungarolatina.
      Ösztöndíjjal kutattam az egykori Csehszlovákiában és Jugoszláviában, valamint Ausztriában, Olaszországban és az Egyesült Államokban. Konferenciákon vettem részt Ausztriában, Németországban, Hollandiában, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Finnországban, Svédországban, Olaszországban, Lengyelországban, Romániában, az egykori Jugoszláviában, majd Horvátországban, Szerbiában és Szlovéniában, a hajdani Szovjetunióban, majd Oroszországban és az Egyesült Államokban, valamint Kanadában, Vietnámban és Kínában. Egy évig (1980/81) Harvard-ösztöndíjjal dolgoztam Firenzében, a Villa i Tattiban. Az 1990/91-es tanév első félévében a bolognai egyetemen, a finnugor tanszéken tanítottam a magyar regényirodalom történetét, Jókaitól az 1920-30-as évekig, második félévében pedig Kolozsvárott tanítottam vendégtanárként a Babeş-Bolyai Tudományegyetem magyar irodalmi tanszékén.
      Fő kutatási témáim: a magyarországi humanizmus kezdetei; olasz–magyar kapcsolatok a késő középkor, a reneszánsz, a barokk és a felvilágosodás korában; a magyar reneszánsz és barokk eszmetörténete és poétikája; II. Rákóczi Ferenc; a magyarországi jezsuita kultúra a barokk korban; a klasszikus magyar irodalom (Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi, Arany, Jókai); a XX. századi magyar regény; a retorika elmélete és története; filmesztétika.
      1968 óta több-kevesebb rendszerességgel írtam tanulmányokat és kritikákat kortárs irodalomról, illetve filmekről. Ezen felül 1989-es alapításától évekig Nagytakarítás címmel volt tárcarovatom az Igen c. folyóiratban és a Hitelben. 2012 decemberétől a Magyar Nemzet Hétvégi Magazinban volt háromhetente tárcarovatom Sorokszorító címmel a lap 2018 áprilisi megszűntéig. Jelenleg főleg a Magyar Szemlébe írok kisebb tanulmányokat vagy esszéket.
      A szépirodalom körébe sorolható műveim eddig két novelláskötet, ezek közül az egyik, a Hosszúlépés finnül is megjelent; továbbá öt kötet a Nap Kiadó Magyar Esszék című sorozatában, amelyek a Sorokszorító tárcáit tartalmazzák. (Az ötödik most van sajtó alatt.) Készítettek velem két interjúkötetet is, továbbá találhatók tárcák és glosszák a Delfinárium című, többször megjelent kötetemben is.
      Magyar nyelvű publikációimon kívül (amelyek nemcsak hazánkban, hanem a szomszéd országok magyar nyelvű folyóirataiban láttak napvilágot), még a következő nyelveken jelentek meg tanulmányaim: latin – 7 (Hollandia, Magyarország), lengyel – 3, francia – 10 (Magyarország, Hollandia), angol – 6 (Magyarország, USA és Hollandia), német – 11 (Ausztria, USA), holland – 1 (Hollandia), olasz – 64 (Franciaország, Magyarország és Olaszország), orosz – 1, horvát – 6, finn – 1, lett – 1, kínai – 2, cseh – 2, szlovák – 2. Ezen kívül egy másodmagammal szerkesztett tanulmánykötet Magyarországon megjelent angolul, németül és oroszul; egy tanulmányom egy vegyes, cseh-magyar tanulmánykötetben magyar nyelven, de cseh rezümével jelent meg, tudomásom van egy Vörösmarty-tanulmányom lengyel kiadásáról is (sajnos ebből nem kaptam példányt); szintén Lengyelországban, Varsóban 2013-ban jelent meg egy Jerzy Axerral együtt szerkesztett lengyel nyelvű tanulmánykötetem, benne saját tanulmányommal is, amelyben a magyarországi latin irodalomról szóló legfontosabb tanulmányokat gyűjtöttük össze. Ennek párdarabja Budapesten jelent meg a recitinél 2015-ben Békés Enikő és Szilágyi Emőke szerkesztésében, a lengyelből fordított tanulmányokat Jerzy Axerral válogattuk, és mindketten írtunk hozzá előszót is. Ezen kívül Franciaországban megjelent 25 lexikoncikkem. Két olasz nyelvű tanulmánykötetem jelent meg a Rubbettino Kiadónál (Cosenza, 1999), illetve a Lithos kiadónál (Róma, 2007), egy angol nyelvű itthon (Lucidus Kiadó, 2012), végül egy novelláskötetem finnül (Nastamuumio, 2000), egy másik novelláskötetem olasz fordítása most készül.
      A Magyar Irodalomtörténeti Társaság 1989-ben Toldy Ferenc-emlékéremmel, 1991-ben a Széchenyi Társaság Széchenyi-emlékéremmel tüntetett ki. Bologna városa a magyar-olasz kapcsolatok előmozdításáért 1994-ben Arany Páfrány-díjat adományozott nekem. 1999-ben József Attila-díjat kaptam. 2002-ben az Olasz Köztársasági Érdemrend Parancsnoki fokozatával tüntettek ki. 2009-ben Klebelsberg Kunó-díjban, 2010-ben Arany János-díjban, valamint ugyanabban az évben az Irodalmi Jelen folyóirat által kiadott, az év legjobb esszéjének járó díjban, 2011-ben Széchenyi-díjban részesültem. 2016-ban pedig a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét kaptam meg. 2018. január 19-én Szekszárd városa Mészöly Miklós-emlékéremmel tüntetett ki.
      Tagja vagyok a következő tudományos társaságoknak: Magyar Irodalomtörténeti Társaság, International Association for Neo-Latin Studies (2003–2006 között másodalelnök, jelenleg felügyelőbizottsági tag), Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, Hungaria Latina Magyar Neolation Filológiai Társaság, Nemzetközi Retorikatörténeti Társaság. Ezen kívül 1986 óta tagja vagyok az Írószövetségnek, a Választmánynak pedig 1989–92-ig, illetve 1998-tól mai napig; közben két cikluson át az elnökség tagja is voltam. Alapítása óta tagja vagyok a Sziveri-díj kuratóriumának, továbbá a Mészöly Miklós Egyesületnek jelenleg elnöke vagyok.
      A következő folyóiratok, illetve hetilapok szerkesztőségében dolgoztam: Mozgó Világ (az utolsó évben, 1983-ban kolumnista voltam); Magyar Napló (1989–1990); Budapesti Könyvszemle (BUKSZ) (1988–1991); Vigilia (1988-tól 2021-ig); Irodalomtörténeti Közlemények (1991-től 2012-ig főszerkesztő, jelenleg szerkesztőbizottsági tag). Pirnát Antallal, Pajorin Klárával, majd Békés Enikővel együtt sorozatszerkesztője voltam a jelenleg Kecskeméti Gábor mint főszerkesztő által jegyzett Bibliotheca Scriptorum Recentis Mediique Aevorum c., közép- és neolatin szövegkiadásokat megjelentető könyvsorozatnak. Szerkesztettem a mintegy negyven kötetből álló Matúra c., klasszikus írókat kommentárral megjelentető könyvsorozatot, jelenleg Margócsy Istvánnal együtt szerkesztem A magyarok emlékezete c. irodalomtörténeti sorozatot a Kalligram kiadónál (eddig hét kötet).
      Tagja voltam néhány kuratóriumnak, így a Felsőoktatási Pályázati Iroda keretében működő egyetemi tankönyv- és szakkönyvkiadási kuratóriumnak (utóbb ennek neve Misztótfalusi Kis Miklós kuratórium); a Nemzeti Kulturális Alapprogram irodalmi kollégiumának, az MTA Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsának Társadalom-, Gazdaság- és Humán Tudományi Szakbizottságának, valamint a Móricz Zsigmond–ösztöndíj és az AEGON-díj kuratóriumának is. Jelenleg tagja vagyok a Corvina Alapítvány kuratóriumának. 2017 májusában az MMA Közgyűlése megválasztott az Irodalmi Tagozat levelező tagjának, az erről szóló oklevelet 2017. július 4-én vettem át, székfoglalómat pedig 2018. április 26-án tartottam meg. 2019-ben lettem a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
      Az MMA Oktatási, Kulturális és Tudományos Bizottságának már is ugyanezen év óta tagja vagyok.
      Az irodalmi ismeretterjesztés területén is tevékenykedtem, ezért a TIT Budapesti Választmánya 1985-ben díszoklevéllel tüntetett ki. Emellett gyakran tartottam és tartok rádió- és TV-előadásokat (legutóbb a Hungaria Litterata c. TV-sorozatban vettem részt – Gergely Andrással; a sorozatszerkesztő Csonka Erzsébet volt, a rendező pedig Kovács Béla. Összesen elkészült 45 epizód, 1999-ben nívódíjat kaptam érte Sára Sándortól, a Duna TV akkori elnökétől). Tagja voltam a Kossuth Emlékbizottságnak, amely Kossuth halálának 100. évfordulóját rendezte. Ennek keretében sok kiállítást és konferenciát rendeztem Olaszországban. Tagja voltam a Szőcs Géza kormánybiztos mellett működő tanácsadó bizottságnak, amely a 2015-ös milánói világkiállítás magyar pavilonjának programjait készítette elő. Továbbá tagja voltam az MTA elnöke által létrehívott emlékbizottságnak, amely az Arany János születésének 200. évfordulójára tervezett rendezvényeket szervezte.
  • Collegiumi tagság kezdete: 1963
  • Elismerések: 1975: a Magyar Rádió Nívódíja 1989: Toldy Ferenc Emlékérem 1991: Széchenyi Emlékérem 1994: Arany Páfrány-díj (Bologna városától) 1999: József Attila díj 1999: a Duna TV nívódíja (a Hungaria Litterata c. sorozatért) 2002: Olasz Köztársasági Érdemrend Parancsnoki fokozata 2009: Klebelsberg Kunó-díj 2010: Arany János-díj 2010: Az év legjobb esszéje (Irodalmi Jelen folyóirat) 2011: Széchenyi-díj 2016: Magyar Érdemrend Tisztikeresztje 2018: Mészöly Miklós-emlékérem (Szekszárd városa) Békássy Ferenc-díj Eötvös Collegiumért-díj
  • Kutatási terület: Irodalomtudományok
    • A neolatin irodalom története, különös tekintettel a magyarországi neolatinitásra.
      A magyar irodalom története a középkortól napjainkig.
  • Linkek: https://m2.mtmt.hu/api/author/10000381; https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%B6r%C3%A9nyi_L%C3%A1szl%C3%B3_(irodalomt%C3%B6rt%C3%A9n%C3%A9sz)
  • Főbb művek:
    • ,,Múltaddal valamit kezdeni" (1989)
    • Hosszúlépés (1997)
    • Studia Hungarolatina (1999)
    • Önfiloszhattyú (2010)
    • Toldi uram dereka (2018)
További információ beküldése